Remember the Rumpus Room

Ha az ember egy zenei blogba vagy oldalba vágja a fejszéjét, akkor viszonylag hamar szembesül egy olyan jelenséggel, amire pontos megnevezést még nem találtam, de tippre valahol a szenzációhajhászat – újdonság-effektus – kapitalizmus háromszögében helyezkedik el. Arra gondolok, hogy az olvasók figyelmének megragadásához még a clickbait címadás előtt egy olyan tartalomszerkesztési irányba érdemes vagy szokás terelődnie a cikkírónak, amely a legfrissebb, legújabb, legizgalmasabb zenékre hívja fel a figyelmét a kedves olvasónak.

Ez egyfelől egy jogos elvárás olvasói oldalról, hiszen mindenki szeretne képben lenni azzal hogy mi történik a világban, ebben egy magazin pedig igazán segítségére lehetne az olvasónak. Másfelől viszont így létrejön az a hamis feltételezés és sürgetettség-érzés is, amely szerint a régi dolgok már kevésbé izgalmasak, már megjelent zenékre kevésbé érdemes odafigyelni, illetve a nagy sietségben sokszor el is megyünk ezek mellett, hogy aztán sose halljunk róluk többé.

Mivel a) én személy szerint szeretek elég sok régi zenét hallgatni, sokszor teljesen logikátlan sorrendben, és b) szerencsére vagy sajnos az MMN kezét nem kötik meg teljesen a piacgazdaság vagy hagyományos újságírás vasláncai, ezért álljon hát itt két és fél trekk ajánló, amelyek megírását nem a frissesség keresés vágya vagy szerkesztőségi presszúra hajtotta, hanem az hogy rájuk bukkantam és szuperek.

Xiu Xiu – Rumpus Room (2021. március 4.)

A Xiu Xiu (ejtsd: Süsü) idén új albummal jelentkezett OH NO címmel, amely egy nagyszabású duett-projekt. Biztos források szerint Jamie Stewart kicsit vesztett a mizantrópiájából, ismét felismerte a barátságok és a közösségi összetartozás erejét, ezért alkotótársával (Angela Seo) kinyúltak a zenésztársadalom felé és egy olyan albumot raktak össze, ahol mindegyik szám egy kollab egy általuk nagyra tartott művésszel.

Ezen dalok egyike a Rumpus Room, amelynek klipje tele van Kék Bársony áthallásokkal, illetve úgy általában David Lynch-i felszabadult őrülettel, nyers kézikamerázással és persze sok tánccal a félhomályban.

21st Century – Remember the Rain + Legowelt remix (1974 & 2014)

Lelkes látogatója vagyok Legowelt weboldalának, ahol nyoma sincs a művészek körében mostanság elég elterjedt minimalista honlaptervezésnek (gondolok itt letisztultságra, átláthatóságra, tagolt információ-megjelenítésre és egyéb elhibázott döntésekre). Azon túl hogy a www.legowelt.org -on büszkén vannak homályosan texturált hátterek, fényreklámként úszó szövegek vagy farkasos-holdas animgifek, kiváló tartalmakkal és izgalmas hírekkel is lehet találkozni (például szuper sample-packekkel vagy rajzpályázati felhívással, amiről már lecsúsztatok).

Az Obscuriosa almenüben találtam rá például olyan teljességgel lehivatkoztlan, ki nem adott számokra és remixekre, amelyek a szerző szerint is “túl illegitimek ahhoz hogy rendesen megjelenjenek”. Ezek közül az egyik gyöngyszem a lentebb hallható Remember the Rain című funk/soul dal epikus átdolgozása. Legowelt idézett megjegyzését maximálisan tiszteletben tartva közlöm tehát először 21st Century előadásában az eredeti slágert 1974-ből, alant pedig Legowelt remixét valamikor 2014 környékéről.