A múlt hétvégét Prágában töltöttem, ahol fáradhatatlan turistaként felmerült bennem a helyi elektronikus zenei szcéna felkutatásának igénye is. Evidens választásnak tűnt az Ankali, ami a Lärm-nek mint amolyan testvérklubjaként jön le a tavalyi „DJ exchange program” miatt. Sajnos a szállás pont a város másik felén volt, ami végül kellően elrettentő távnak bizonyult, viszont a helyi Margit-hídon sétálva megtalált a megoldás.

A Fuchs2 a maga ipari esztétikájával első ránézésre nem tűnt funkcionáló épületnek, de a feliratok indokoltak egy google keresést. Kiderült, hogy egy nagyon is funkcionáló klubról van szó, aznap este pedig a Full House sorozat keretében Stanislav Tolkachev, a budapesti szcénának is nagyon kedves ukrán producer/dj zenél a helyi ( RARE ) sorozat egyik alapítójának és a Wrong kollektíva/label tagjainak társaságában.

Az épület történelme legalább 100 évre visszanyúlik, volt itt kávézó az Első Csehszlovák Köztásaság idején, a 90-es években pedig diszkó. A lassan egy éves Fuchs2 négy helyi, kulturális helyszín/projekt egyesülése, ami egyébként városi és kerületi önkormányzati támogatással valósult meg.

Éjféltájt még épphogy szállingóztak az emberek, leginkább csak a hely előtt ment a buli, bentről pedig Tolkachev bemelegítőnek ellentmondó EBM szűrődött ki. Az épület túlsó felén nagyobb volt az élet, egy másik klub/kocsmahelyiség vendégei, láthatóan a lokál arcok szórakoztak. Ez a hátsó rész olyan, mint egy underground mennyország, gördeszkapark, bicikliszervíz, tábortűz, kutyák, DJ pult, dekriminalizált fű.

Egy sörrel később már aktívabb volt a Fuchs közönsége is, 1 óra tájt még mindig szellősen, de már ment a buli odabent, ekkor kezdett Stanislav, amit az időben érkezők mind eksztatikus hálával fogadtak (később persze megérkeztek a kevésbé körültekintő, a közösségi szellem szépségét hanyagoló elektronikus zene-kedvelők is, úgyhogy hamar elillant a szomszéd partikultúrája zöldebb érzés). Ez a „main stage”, hangilag és elrendezésileg is korrekt. A táncteret tükrök veszik körül, ami viszonylag meglepő, viszont egyáltalán nem zavaró, kifejezetten szórakoztató elem. Az emeletről kilátás nyílik a tánctérre, illetve van itt egy másik színpad, ahol ugyan nem értettem, hogy milyen indíttatás állt a lentiekkel párhuzamosan történő trap/rap dj-zés mögött.

Stanislav szettje kicsit lapos volt, de a hellyel való ismerkedésre elég. A Fuchs-nak van két fundamentális előnye a budapesti klubokhoz képest. Az elszigeteltség: a komplexumot két oldalról folyó választja el mindenféle civilizációtól, körülötte jórészt csak irodaépületek vannak, mindez a belváros szomszédságában; és a prágai szellemiség: egy kelet-európai maszk alá rejtett, felvilágosultabb, az alternatív kultúráknak teret adó közeg.