MMN: Hogy vagy, mit csinál Alpár mostanában?

Alpár: Minden nagyon jó, olvasok és lassan már mesteri fokon űzöm a bambulást. Néha zenélek is, legutóbb épp a közelgő Farbwechsel x Dalmata Daniel x Exiles megaválogatásra vettem fel zenéket. Valószínűleg csak egy Alpár lesz rajta, de ha több zenét készítesz egyszerre, akkor könnyebb kiválasztani egy jó trekket. Kicsit hullámzó, hol többet, hol kevesebbet zenélek, de publikálni nem nagyon szoktam (gondolom ezt észrevették már néhányan).

MMN: A fenti MMN track premier címe az, hogy Schnitzel Daze (Für Konrad). Ki Konrad?  

Alpár: Pár perc tisztelgés Konrad Schnitzler előtt. Konradról kevesebbszer esik szó, ha valaki azt a bizonyos berlini iskolát emlegeti, pedig hatalmas az életműve, jobbnál jobb albumai vannak. Szerencsére folyamatosan dolgozzák fel a németek a munkáit, így új és újra kiadott megjelenések is akadnak szép számmal. Hogy a térképen el tudjuk helyezni, a 60-as évek végén, az Edgar Froese – Klaus Schulze páros mellet ő lett a harmadik tag a Tangerine Dreamben a megalakulás után. Az első lemezen (Electronic Meditation) még zenélt, aztán elhagyta a bandát. Ha valaki szeretne fejest ugrani bele, akkor ajánlom a Con illetve a Consequenz albumokat (a második mondjuk pont nem szóló, Wolf Sequenza aka Wolfgang Seidel dobolt mellé). Szerencsére már a streaming platformok is jól el vannak látva a zenéivel, nem kell az orosz torrent oldalakig ereszkedni mint 2010-ben. 

MMN: Schnitzler vagy Schnitzel (rántotthús németül)?  

Alpár: Schnitzel, de ezért is kapta a Für Konrad alcímet a trekk, kegyeleti okokból, mert nem akartam visszaélni az öreg nevével. Még a Tropic Daze albumom után szerettem volna egy Schnitzel Daze albumot. Ha már hasonló érzés a meleg párától nehézzé vált levegő és a kajakóma. 

MMN: Beszéljünk egy kicsit a számról. A “nínó” effekt sample vagy más? Mi volt a szetup? 

Alpár: Ez a szám még a megszokott eszközeimmel készült, de volt amit más módon használtam mint korábban. Például, a szűrőt elsősorban jelfeldolgozásra találták ki, de egy kicsit túltekerve és néhány bemenetet a tankönyvtől eltérően használva egy ponton hangforrásként kezd működni és egész meglepő dolgok szólalnak meg. A sok kattogás, dobszerű hang az mind így készült. A nínót az örök szerelem Roland SH-101 biztosítja. A frekvenciát és a filtert együtt modulálom így áll össze a Doppler-effektushoz hasonló érzés. Az SH-101 egy elég jó kis szinti, nagyon egyszerű a felépítése, de minden területen bevethető. Erre legjobb bizonyíték talán a 2014-ben a SicSic Tapesnél megjelent Alpár / S Olbricht + Carla Under Water split. A 6 Alpár trekk összes eleme az SH-val készült. Felvettem egy loopot, azt visszajátszva költöttem hozzá egy újabbat, majd egy újabbat és így rétegről rétegre haladva készültek el a zenék. Akkoriban még kevesebb hangszerem volt, nem tudtam volna a mostanában használt “one take” módszerrel ilyen sok összetevős zenét készíteni, de jó tapasztalat volt egyetlen oszcillátorból előállítani mindent.

MMN: Készül valami nagy, ha igaz. Ki az és mi az a Buchla?    

Alpár: A nagy tavaszi bezárkózás alatt volt időm leereszkedni a fórumok mélyére és ott derült ki, hogy egy régi nagy kedvenc, a Buchla Music Easel szintetizátor DIY közössége mennyire aktív. Szóval meggyőztem magam, hogy talán itt az idő megépíteni egy sajátot.

Egy nagyon egyszerű szintetizátorról van szó, valamikor a 70-es évek elején készült. Látszólag semmi extra nincs benne, de szerintem azóta se készült ennyire jó interfész egyetlen hangszerhez sem. Ráadásul egy meta-programming néven futó megoldásnak köszönhető, hogy “analóg memóriája” is van, így egy nagyon egyszerű megoldással “elmenthetők” a patchek. A világot (még) nem váltotta meg, elég kevés született belőle az első szériában. Néhányszor már (többek közt idén is) elkezdték újra gyártani és forgalmazni, de hazai mércével egy használt, japán, családi kombi árába kerül. A DIY változat nagyságrendekkel olcsóbb, bár van pár ritka alkatrész, amit elég nehéz beszerezni, de arra jutottam, hogy még megugorható.

A Buchla szintetizátorokat és modulokat egy Don Buchla nevű mérnök ember tervezte és építette, többet közülük Morton Subotnick ötlete alapján. Úgy szokták emlegetni, hogy ez a West coast szinti vagy szintézis. Az East coast a Moog féle megközelítés. Leegyszerűsítve, a különbség a Moog–Buchla, East coast–West coast filozófia között az, hogy ellentétes irányból közelítik a hangképzést. A Moog féle rendszer egy komplexebb, harmóniákban gazdag jelből indul ki (pl. négyszög jel), ezt modulálja, szűri, hogy megkapja a kívánt hangot (szubtraktív szintézis). A Buchla féle rendszer pedig inkább egy egyszerű (pl. szinusz) jelből indul és abból állít elő egy nagyon komplex hullámformát és végül hangot. Egy másik nagy, szemmel is látható különbség, hogy a klasszikus billentyűzet is hiányzott a Buchlákról. Billentyűzet helyett különböző sequencereket és interfészeket terveztek hozzá a nagyobb szabadság érdekében. Az emlegetett Music Easel pont egy klasszikus billentyűzettel került piacra, de én egyelőre csak a hangmodult építem, még nem döntöttem el mi fogja meghajtani. De amilyen tempóban az építés halad valószínű van még pár hónapom eldönteni.

MMN: Suzanne Ciani trademark Coca Cola pezsgése tényleg teljesen szintetikus? Kik még a híres “buchlások”? 

Alpár: Egy városi legenda szerint a 70-es évek végi híres Coca Cola hangot Suzanne Cianni egy Buchlával készítette. Több helyen is mesélt már róla, a néhány éve megjelent ‘A Life In Waves’ életrajzi dokumentumfilmben is előkerült a téma itt. Maradjunk abban, hogy a legendánál azért kicsit több van itt. Cianni reklámfilmekhez és különböző TV spotokhoz komponált zenét ‘78-tól kezdve, szenzációs dolgokat készített. Ajánlom például végigpörgetni a Finders Keepers 2016-os gyűjteményét, de a többi, nem reklámfilmes lemezeit is érdemes hallgatni.

Rajta kívül Morton Subotnick életművét is jó lehet áttúrni a kíváncsi füleknek. Kezdve a ’67-es Silver Apples Of The Moon lemezzel. És ha már az Easelről beszéltünk feljebb, akkor álljon még itt a volt Nine Inch Nails tag Alessandro Cortini. Nagy gyűjtő és van két lemeze is, a Forse 1 és 2, amin mindent egy Buchla Easellel rögzített. Volt szerencséje Don Buchlával is közösen zenélni. Ennél jobb befejezést keresve se találnék ennek az ömlengésnek: Don Buchla + Alessandro Cortini – Everything ends here.

MMN: ‘21-ben fellépsz már Buchlával? 

Alpár: Egyelőre abban bízom, hogy ‘21-re végre elkészül és lesz egy kis időnk egymásra hangolódni mire újra beindulhat az élet. Aztán bármi megtörténhet majd a nappali koncert és egy Európa-turné között.